Isten gyermekeinek a Mennyországba kell helyezniük a reményüket, nem az anyagi dolgokba
Bár Iskáriótes Júdás Jézus tanítványa volt, a szíve az anyagi gazdagságra helyeződött, nem pedig a Mennyországra. Önkényesen vett a rábízott pénzes erszényből is, és megdorgálta Máriát, amiért drága illatszerrel készült Jézus temetésére. Ahogy Dávid és Akhitófel története profetikus árnyékként szolgált, úgy láthatjuk, hogy Júdás eladta Jézust harminc ezüstpénzért és végül beteljesítette a saját halálának jövendölését azáltal, hogy felakasztotta magát.
Ahogy Éva kísértésbe esett, amikor a jó és gonosz tudásának fájához közeledett, a kísértés mindig abból származik, ami közel van hozzánk
Ahogy Iskáriótes Júdást elcsábította a rábízott pénzes erszény, úgy nekünk is ébereknek kell lennünk a Sátán kísértései ellen, amelyek gyakran a közvetlen környezetünkből erednek. A hitéletünket kegyes szavak és tettek által kell élnünk. Akik hűségesen követik a Mennyországba vezető utat Krisztus Ánszhánghóng Úr és Anyaisten által, azok dicsőíteni fogják Istent és örök dicsőséget fognak élvezni a Mennyországban.
„Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit . . . Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal.” I. Timótheus 6:7–10
„Ő pedig felelvén, monda nékik: Egy a tizenkettő közül, a ki velem együtt márt a tálba. Az embernek Fia jóllehet elmegyen, a mint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna.” Márk 14:20–21
- Közzététel Dátuma
- 2026.05.29.
- Együttérzés
- 0
